22.~Elegem van.

Sziasztok! Meghoztam az új részt, várom a kommenteket, feliratkozókat és a pipákat. 
Facebook csoportért: KATT IDE

Jó olvasást!

Blogger Girl

Harry dörömbölését hallgatom, miközben fürdöm. Nagyon mérgesnek hangzik, de én csak kuncogok és dúdolgatom tovább magamban Neon Jungle-Trouble című számát. Sose rajongtam annyira a lány bandáért, de nagyon szimpatikusak, és tetszik a számuk. Érdekes személyiségűek, egyszer szeretnék velük találkozni személyesen is. Valószínű elég hosszú ideje tartózkodom bent, mert Hazz hangját hallom kintről, amint nekem kiabál. Ha kiabál, abból jó nem sül ki általában. 

-Lucy, ha nem jössz ki 5 percen belül betöröm az ajtót!-utálom, ha mérges, így inkább nem szívózok tovább vele, válaszolok.

-Harry! Hagyj fürdeni normálisan.

-Normálisan?!-hisztérikus hangján meglepődöm és ismét nevetni kezdek rajta úgy, hogy ő ne hallja kintről.
-Engedj már be!-kérlel szépen, ezért erőt veszek magamon és kiszállok. Magam köré tekerem a hófehér törülközőmet és kinyitom az ajtót. Beljebb jön és maga után becsapja az ajtót és hosszasan végig mér.

-Azt hittem már valamit tettél magaddal.-jelentette ki, majd homlokon puszilt és a mosdókagylóhoz lépett és elővette rózsaszín fogkeféjét.

-Ez komoly?-röhögtem. Szó szerint visítottam a nevetéstől, mikor pofákat kezdett nekem vágni.

-Röhejes vagy.-mentem oda hozzá, ő pedig maga elé húzott és, úgy mosta tovább gyönyörű fogait. Arcát tanulmányoztam és többször megállapítottam, mennyire is tökéletes. Sajnos nem figyeltem eléggé, így azt vettem észre, hogy Hazz egy adag fogkrémet ken az arcomra. Haragosan rápillantok és egy adagot nyomok a kezembe, majd az arcába nyomon. Röhejesen néztünk ki mindketten a fogkrém csatánk végére, de végre felhőtlenül éreztem magam vele és tudtam, hogy nem haragszik rám amiért kizártam a fürdőből. Hirtelen haragú és nehezen tudja kontrollálni az indulatait. 

Már az arcunkra száradt fogkrémet dörzsöltük az arcunkról, és mikor tekintetünk találkozott egymásra mosolyodtunk. Sminkemért nyúltam volna, de egy kéz megállított abban, hogy hozzá is érjek. 

-Most mi van?-kérdeztem.

-Nem kell neked ez.-mondta, majd felrakta a legfelső polcra, amit kis termetem miatt nem érek el.

-Harry! Add ide. Most!-hisztérikus hangon beszéltem hozzá és, ha ezt valaki  hallotta volna, el sem hitte volna, hogy ez én vagyok.

-Nem és kész. Fejezd be a hisztizést.-ezzel kiment a fürdőből magamra hagyva. Smink nélkül nem fogok kimozdulni. Óvatosan kisurrantam a szobából és Gemma hálója felé vettem az irányt. Halkan bekopogtam, majd benyitottam és gyorsan becsuktam magam után az ajtót. Megkönnyebbülve felsóhajtottam, majd neki dőltem az ajtónak. 

-Mit szeretnél?-kérdezte és már el is felejtettem, hogy miért jöttem. 

-Nos, ez elég érdekes kérés lesz, de tudnál nekem adni pár sminket. Hazz elrakta az enyémet.-nyafogtam, mire ő csak nevetett és a táskájából előhalászott pár dolgot. Szempillaspirál, szemceruza, alapozó. Nekem ezek most bőven elegek lesznek. Hálásan rápillantottam, majd az ő tükréhez léptem és gyors feldobtam a sminket. Megköszöntem neki, mire ő csak mosolyogva biccentett egyet én pedig vissza settenkedtem szobámba. Amikor beléptem a szobánkba, nagy szerencsémre még nem volt ott Harry, de hirtelen kilépett a fürdőből és én ijedten ugrottam meg és sikítottam. Hangosan nevetett rajtam, miközben odajött hozzám és bosszúsan rám nézett.

-Honnan szerezted?-kérdezte semlegesen.

-Gemma.-elég volt ennyit mondanom mire ő rossz állóan, a nővére nevét kiabálva- persze csak játékosságból, ordítani kezdte és mérgesen áttrappolt. Szekrényből előrángattam egy fehér egyszerű ruhát. LA-ben kivételesen jó idő van, amit kihasználok. Cipőmet magamra kapom, órám felveszem, majd egy táskát rángatok ki a szekrényből és már is a lépcsőn robogok le. Csalódottan dobom le, majd a kanapéra mikor még senki sem volt ott. Harry, majd Gemma jött le és értetlenül néztem rá.
-Anne nem jön?-kérdeztem. 
-Nem.-lerázott, és kivágtatott az ajtón. 
-Oké.-motyogtam és Harryvel kézen fogva utána indultunk. Én ültem elől Hazz mellett, Gemma pedig beült hátulra. Egész út alatt, azt hallgattuk, hogy mit szeretne magának vásárolni és este mindenképpen el kell mennünk szórakozni, ha már szingli. Hihetetlen ez a lány mennyit tud beszélni. Hatalmas nagy pláza előtt parkoltunk le, ahol több ezernyi autó parkolt még rajtunk kívül. Rengeteg ember jár ide, én pedig utálom a tömeget. Utálom, amikor levegő hiányban szenvedek és az emberek tolakodnak, lökdösnek és még mellé be is szólogatnak miért nem vigyázol. Annyira nem figyelnek egymásra, és ez a társadalom legrosszabb szokása. Gem mellettem sétált, míg mi kézen fogva, csendben vonultunk. Az emberek tolongtak a plázában és nem éreztem magam egyáltalán jól. Nem szeretem annyira a vásárlást, főleg ha magamnak kell vásárolni. Soha nem tudok dönteni és nincs hozzá türelmem, hogy kétszáz ruhafajtát felpróbáljak. 
-Kicsit élvezd.-súgta oda nekem barátom, én pedig csak rábólintottam. 
Egy puszit akartam nyomni ajkaira, de Gemma kézen ragadott és húzni kezdett az egyik boltba. Kínosan hátrafordultam és egy 'ez van' nézéssel elintéztem utánunk loholó Harryt. 

*~*~*~*~*~*

A nap végére teljesen kimerülten estünk be egy gyors étterembe. Hátradőltem a bőr kanapén és kezdtem örülni, hogy végre csend van körülöttünk, mire egy motoros társaság vágódott be az ajtón. Mérgesen ültem fel, majd a kajámba haraptam. Egyáltalán nem élveztem ezt a mai napot, de inkább türtőztettem magam és krumplimat majszolgatva ültem, miközben a testvér pár jól elbeszélgette. Megkönnyebbülésemre nem sokáig maradtunk, hamar elindultunk haza. Nagyot sóhajtottam amikor végre levághattam a földre, az összes szatyrot a kezemből és felcsoszogtam az emeletre. Egyszerűen csak bevetődtem az ágyba és nyugodtan feküdtem hason, mikor megéreztem, hogy besüpped mellettem az ágy. Túlságosan fáradt voltam ahhoz, hogy megnézzem ki az, de férfias illatáról hamar rájöttem, így inkább tovább feküdtem. Kezdtem volna az álmok mélyére merülni, mikor hirtelen a hajamat húzogatta valaki. Fáradtan ültem fel az ágyon és meghökkenve találkozott tekintetem egy kislányéval, aki pajkosan mosolygott rám. Mégis ki ő?

-Lux, komolyan mondom gyere ide!-hallottam egy női hangot, majd egy arc is társult hozzá. Már tényleg nem értette semmit. Ültem egy helyben az ágyon és szinte pislogás nélkül meredtem a nőre, és a kislányra. 

-Nagyon sajnálom, hogy felébresztet. Biztosan te vagy Harry barátnője. Louise vagyok, de szólíts Lounak, ő pedig a kislányom és egyben Harry keresztlánya, Lux.-és bumm. Harrynek keresztlánya van? De sosem mesélt nekem róluk. Talán nem akarta, hogy tudjam.

-Lucy Jefferson vagyok.-erőltettem magamra egy mosolyt.-Elnézést.-álltam fel és a földszintre igyekeztem. Harry kezét megfogva rántottam fel, majd sűrű bocsánat kérések mellett elrángattam onnan. 

-Mégis mikor az istenbe akartad elárulni, hogy van egy keresztlányod és, hogy jönnek? Nem az volt mindent elmondunk egymásnak a magunkról, erre egyre több olyan dolog derül ki, amiről eddig fogalmam sem volt Harry! Most ez, előtte pedig kiderült, de jóba vagy a családoddal miközben én abban a hittben éltem, hogy te egyáltalán nem beszélsz velük.-egyre idegesebb lettem, majd kiviharoztam a szobából, egyenesen a cipőmért mentem, hogy felkapjam magamra, majd magam után becsapva az ajtót távoztam. Nem az a baj, hogy nem mondta el, mert talán elfelejtette, de ő volt annak az akarója, hogy mindent mondjunk el a másiknak még a legkisebb kis, piti dolgokat, erre olyan dolgokat tudok meg, mint például az, hogy kibékültek, vagy a keresztlányáról és nem is beszélve a rongálásokról amiket csinált és az ügyei. Elegem van abból, hogy soha nem mondja el mi is van. 

Hosszú ideje sétálgattam a városban, egy szál ruhában. Se telefon, se pénz nincs nálam, hogy megtudjak valahol szállni. Ezek után semmi kedvem haza menni, de muszáj lesz mivel megfagyok az utcán. Lassan sétáltam végig a hazafelé vezető úton, és mikor megpillantottam hatalmas házunkat, sóhajtva haladtam tovább. Valószínű ki lesz akadva Harry, hogy eltűntem, de kettőnk közül én lehetnék a mérgesebb. A kilincset lenyomva léptem be a házba, majd cipőmet lerúgtam magamról és a lépcsőn felé igyekeztem, de egy hang megállított.

-Megint egy srácnál voltál igaz?