29.~Ezek azok a pillanatok, amiket nem lehet pénzért megvenni.

Wohhoo! Jó olvasást!:)




Harry Styles szemszöge:

A boldogságom határtalan. Annyira boldoggá tesz ez a nő és, hogy tudjuk, hogy kislányt hord a szíve alatt megmelengeti a szívem. Nem mondom, hogy nem örültem volna, hogy ha kisfiú, de valahogy éreztem, hogy kislányunk lesz. Ahogy végig néztem a baba boltban Lucyn láttam, hogy teljesen be van zsongva és jobban örül mint én. Minden mosolyogva tett és néha-néha csókot lopott tőlem. Mindenben kikérte eddig is a véleményemet és most is amit vásároltunk a kicsinek is mindenben valamiért az enyém volt a végső döntés. Láttam, hogy mennyire élvezi ezt az egészet és, hogy mennyire boldog, így én is boldognak érzem magam, mert engem az éltet, ha ő boldog.

A gyerek szobába cipelem fel jelenleg a bútorokat. A pici szobája közvetlen a mienk mellett van, hogy éjszaka ne kelljen annyira messzire elmenni hozzá és így ha bármi baj lenne, akkor könnyen áttudunk menni. Úgy döntöttünk a szoba nagyon kislányos lesz. Lucy imádja a rózsaszínt és a pici is kislány így teljesítettem a vágyát és rózsaszínben pompázik a szoba. 

Fáradtan huppantam le a kanapéra a nappaliba. Lucy utánam totyogott fáradtan és leült mellém. Nagyokat pislogva rám nézett, így én arrébb feküdtem, hogy beférjen mellém, helyes kis pocakjával. Ügyelve rá, húztam közelebb magamhoz és a kezem pocakjára simítottam. Kezem fel-le járt, miközben ő ölébe rakta a laptopot. Lány nevekre keresett rá és szorgosan böngészte az oldalakat, miközben én benne gyönyörködtem. 

-Hazz?-szólított meg félénken.-Segítesz?-mosolyogva bólintottam és úgy hajoltam oda, hogy lássam a neveket. 

-Neked tetszik valamelyik?-kérdeztem.

-Nem tudok választani. Annyira sok szép név van.

Órákig böngésztük az oldalt, de időközben mind a ketten, illetve hárman elfáradtunk, így az emeletre battyogtunk. 

-Elmegyek fürdeni rendben?-kérdeztem, mert én még nem zuhanyoztam.

-Rendben, de siess. Nem szeretek egyedül aludni.-húzott le ingemnél fogva magához és csókot nyomott ajkaimra. Egy ideje már nem volt közöttünk érzéki kapcsolat, de most láttam a szemeiben azt a fajta csillogást és, amint a fürdőbe sétáltam éreztem, hogy fenekemen legelteti szemét. Soha nem tapasztaltam volna még, hogy megbámulnak, de kicsit zavarba ejtő dolog. Sietve kapkodtam le magamról a ruhákat és fürödtem le minél hamarabb. Egy bokszerben siettem vissza szerelmemhez, aki az ágyon feküdt. Befeküdtem mellé és a mellkasomra húztam. Bal kezét rásimította és feltűnt a gyűrűje. 

-Mi lesz most az esküvővel?-kérdeztem.

-Már nem lenne értelme elkezdeni a szervezést.-sóhajtott.-Túl sok időt foglal el a szervezés és már csak 3-4 hónap mire jön a baba. Túl hamar elfog telni ez az idő és nem szeretnék állapotosan esküdni, így muszáj lesz utána összeházasodnunk, ha nem baj.

-Nem persze.-pusziltam meg.-Ha akkora lesz már a baba, akkor elkezdjük szervezni.

-Oké.-motyogta, majd elfordult az oldalára. Szorosan magamhoz húztam, kezeim a hasára raktam és elnyomott az álom. 

Reggel a telefonom eszeveszett csengésbe kezdett és fáradtan húztam el a kis csíkot a telefonomon. 

-Igen.-fogalmam sem volt ki hívott. Korán reggel még látni sem látok.

-Hello Styles.-szemeim rögtön kipattantak, nem kedves ismerősöm hangjára.

-Mit akarsz már megint?-suttogtam, hogy ne ébresszem fel Lucyt, és halkan leosontam a lépcsőn, a nappaliba.

-Nem 'tán elfelejtetted a kis tartozásod?-kérdezte.

-Elutaltam a pénzt Ben. Hagyj békén.

-Nem az egész összeget küldted el Harry! Kérem az összes pénzem. Most!-mondta, majd kinyomta a telefont. Remek. Telefonomon rögtön beléptem a net-bankomra és elutaltam több ezer fontot a számlájára, csak hagyjon engem békén. Ha ezt megtudja Lucy kikészülne és...

-Kinek van ennyi pénzre szüksége?-hallottam meg édes, kicsit mérges hangját mögöttem. Pont ez hiányzott még.

-Öhm...izé...Csak az egyik barátomnak szüksége volt pénzre.

-Ne nézz már hülyének.-motyogta, miközben leült mellém és szorosan hozzám bújt.-Csak mond el. Az egész történetre kíváncsi vagyok Hazz.

Nem tudtam,hogy az igaza mondjam neki vagy hazudjak, mert egyikből sem jönnék ki jól. Úgy döntöttem joga van tudni mindent az életemben történt, így hatalmas sóhaj után mesélésbe kezdtem.

-Van egy pasas Ben, akitől régebben több ezer fontot kölcsön kellett kérnem, hogy fent tartsam magam és legyen piára pénzem. Naponta több száz fontot elittam és szépen a tartozásom gyarapodni kezdett. Rossz társaságba keveredtem és megvertem őt, hogy nem adom vissza neki a pénzét. Kezdtem elfelejteni a történetet, de mikor megtudtam, hogy állapotos vagy felhívott és követelte a pénzt, és megfenyegetett, hogyha nem küldöm el neki a pénzt bajod esik. Így elküldtem neki több összeget, de most azt állította, hogy nem küldtem el neki mind. Így fogtam magam és csakis, hogy békén hagyjon elküldtem neki még pár ezer fontot és most már remélem tényleg békén hagy.

-Büszke vagyok rád Harry, hogy rendezted és rögtön nem verekedéssel rendezted le.-mosolygott, majd csókot kezdeményezett. Átcsúszott az ölembe és szorosan hozzám bújt. Ezek a tettek nem igazán vannak az én javamra, így próbáltam eltolni magamtól, de nem szakadt el tőlem. Egy idő után feladtam a próbálkozást és felkaptam karjaimba, majd az emeletre siettem vele. Leraktam az ágyra, majd fölé hajolva szabadítottam meg felesleges ruháitól, miközben ő is kihámozott bokszeremből. Hatalmas, megkönnyebbült sóhaj szakadt fel mindkettőnkből. Most nem kellett előjáték. Eléggé felvoltunk mind a ketten készülve rá. Jó pár mozgás után, mindketten eljutottunk a csúcsra és pihegve omlottam melleire, majd közötte lévő részre egy csókot nyomtam, majd mellé feküdve húztam magamhoz és ismét csókolózásba kezdtünk. Ezek azok a pillanatok, amiket nem lehet pénzért megvenni.